d e c o - f l o w e r s - b o u q u e t s

Attól, hogy a konvenciók azt diktálják, hogy így-meg úgy kell virágot kötni, virágot adni, virággal dekorálni, még lehet kirándulgatni az izgalmas, az érdekes az eksztravagáns világába. Ahogyan a "bizarr" világába is.
Egy kiállításra kötöttem ezt a "menyasszonyi-csokrot", talán úgy kezdődött ahogy szokott: polc-dúrás, nemtalálás, lefittyent fej, hogy "én most akkor miből is kössek", aztán turbóagymozgatás... és ez lett.
Szeretem ezt a csokrot. Szeretem, mert mindenkiből aki látta, izgalmas reakciókat hozott ki, beidegesedtek, felháborodtak, rajongtak érte... közömbös senki nem maradt.
Szeretem ezt a csokrot mert a fekete fehér színkombináció miatt gondolhatjuk elegánsnak. A rajta futó flitterek és gyöngyök miatt finom, mégis bevállalósan fiatalos. Gondolhatjuk a fehér szegfűk miatt proletárnak. És gondolhatjuk bizarrul szomorúnak is persze... Mint egy esküvői csokrot, negatívban.

Olyan csokor ami nem készült senkinek, csak egy kiállítás figyelő szemeit vonzotta magához egy jól sikerült standon. Olyan csokor amit soha senki nem vett volna vagy kért volna talán, mégis több, mint a legtöbb virágkötés amit valaha is láttam.
Egy gondolattal több.

Amikor a baráti csapat nagy, amikor a csapat logisztikai központja Szegeden a virágüzlet, Pesten meg az én rezidenciám, és amikor a csapat egyik központi jelenségét feleségül veszi a csapat másik ugyanannyira központi jelensége... Na akkor baszott sok vélemény van arról milyen is legyen "A" csokor.

Ennyi véleményt talán még sosem hordott össze ennyi helyes "szakértő". Mindenkinek stílus ötletei, "kor" ötletei, szín ötletei voltak. Zsongott a fejünk a végén.

Kollegina szava volt az első amire odafigyeltem, aztán megint csak hallgattam az egyre erősödő "csokorügyi" bréjnsztormingot. Aztán a párom is elmondta hogy milyen csokrot képzelt. "Oszt" én meg jól összedugdostam. Pitty-putty. Ilyen egyszerűen.

Egy figyelemre méltó csokor egy figyelemre méltó lyánynak. Asszonynak. Bazze... Hogy hangzik már? :)))) aaassszooonnny..... (nagyon he-he... az "embör"-t meg hagyjuk is:)))) ) Na a vége az hogy barátnénk menyasszonynak is csudaszépre sikeredett... Persze gondolta az ember gyereke hogy nem semmi lesz a csaj, de kibaszottul nem semmi lett, és nagyon örültem a végén, hogy ennyire bevállalós csokrot kötöttem neki. (Persze nem tudott róla előre semmit.)

Kétféle rózsaszínű rózsa, hortenzia és orchideák adták hozzá formájukat. A keretet pedig vastagon ívelt zöldre "cukrozott" damilívek adták, mit adták "odacsillogták".

Nem szokásom ide arcokat tenni, és le is veszem ha a drága nem akarná itt látni magát, de egyik fotómon édesen érdekesen látszik ő is , a csokor is.

Amikor a Tour de France meets the Diva de France....

 Legyetek nagyon boldogok!

Közeleg az advent és a karácsony, azután az újév, a nyuszi és így tovább... A csípősnyelvűbbje állítja, hogy ezt mind a virágosok kedvéért találták ki. Ha így lenne, az emberek tobzódnának a virágosoknál, pedig baszottul nem így van.

Ma már tényleg csak azok fordulnak meg egy-egy szalonban, akik valami egyedit, valami igényeset, valami személyre szabottat szeretnének. A nagyáruházak sztenderdizált egyen-dekói tarolnak. Csillognak, klasszak, kidobandóak, és ma már tényleg kevés az akinek számít, hogy egy-egy dekorációs elem amit a lakásába tesz, az pont neki készült vagy éppen az az egy darab létezik belőle, kreatív, kézi munkával készítve.

Persze a legnagyobb agyonbaszás a dologban, hogy a legtöbb szalon is mellőzi az igazi kreativitást, az igazi szellemességet, ötletességet. Próbálják követni az igényeket, pedig sajna be fogják látni szép lassan, hogy arra ott a CORA, a TESCO meg a piac...

Na nesze nektek kreativitás meg egyedi. Íme.

Kopogtatómat rózsaszín tollból, valódi bőrből, hajszáldrótból és -hogy legalább némi köze legyen a gyengébbek kedvéért a karácsonyhoz- ezüst-metál szalagból készítettem.

A ma leginkább kapható, műanyagcsengős, mintásszalagos, esetenként műfenyős kopogtatókhoz viszonyítva asszem valódi unikum.

Készítése sem az a rohadt nagy meló, igaz a tollakat begyenként (kb 300 db!), ragasztottam szilikonnal a koszorúra, illetve a bőrdarabok sem amaguktól ugrottak a drótok alá..., nade nem nagy "para" (ahogy Mici barátnőnk mondaná.

Jó helyre került, egy bevállalós meleg pár karácsonyi hangulatát emeli.

Asszonygya' itten a kedvesem, hogy jó kis cím ez a "Menyasszonyi csokrok" kategóriában.
Az mi? Szal' megint egy csokor, a minimál menyasszonyi kategóriából. Kicsit kerek is, kicsit kattant is, kicsit romantikus is, abszolute nem széjjelbonyolított. Szerettem kötni.

Aki már látott több mint egy menyasszonyi csokrot életében annak száz, aki csak egyet annak ötvenhét százalék esélye van arra, hogy tudja mi az, amit a virágkötők "mikrofonnak" hívnak.
A mikrofon, egy tűzőhabból készült, műanyag foglalatba helyezett csokortartó melybe álmaink virágkötője, álmaink csokrát komponálhatja meg.
Laza egyszerű dolognak hangzik. Sokszor nem is túl bonyoult, és csak azon múlik milyen lesz a végeredmény, hogy ami a fejünkben megszületik, azt képesek vagyunk-e virágba, levélbe, gyöngybe, műnyagba mitoménmibe pakolni...

Nade, az esetek egészen miniális százaléka ily egyszerű. Mer'hogy a menyaszony megérkezik. és tudja mit akar. (Virágosnak annyi...) És az persze nem midig az optimáis, annak a kb hat centi átmérőjű tűzőhab (oázis forthefjúcsör) labdának. Meg ott az a kibaszott gravitáció ami a lefelé figyelő virágokat leesésre buzdítja... Szóval drótozás, fűzés, beakasztás, kurvaanyázás..., arról ne is szóljak ha tönkreteszel egy tartót (kretén főnök estébé).

Na ennyi a technikáról.

A képen egy olyan csokor látható, amely megtartja a klaszikus elvárásokat amiket egy "kevéssé bevállalós" menyasszony támaszt, mégis felhasznált anyagaival szokatlant és újszerűt  visz a témába. Talán onnan indult az egész, hogy közepeen vagyok ki, ha egy leendő ara "krém rózsa" belépővel indíja megrendelését. Minden uniform menyasszony ebben utazik. Kb tíz éve. TÍÍÍZÉÉÉVEEE!!! Szép, szép de a legutolsó bőrt is lehúzák már szegénykéről.

Szóval itt ördögszemel kombináltam, és csak módjával használtam belőle. Ahogy, gyöngyből is csak egyet-kettőt.

Az Ördögszem (Scabiosa), meg amúgy is ad valami pikánsat egy esküvőhöz. Emlékszem, kollegina eleinte "nemá" beszólásokkal illette, végül mégis tetszett kritikus szemének (bak mint én).

Amúgy a kerek ördögszem terméskben (virágja a többi képen), meg lehet  figyelni a fordítot ötágú csillagot.. (Igen, Igen...)

Van még benne: zöld krizantém, macifű, pálmavég.

Ez lett a vége. Egyszerű. Helyes. Natúr. Az meg, hogy a benne fekvő fényes levelek (Salal) ily szép redben fekszenek, megint csakis a fémfedolgzó ipart dícsérik. Dróton ülnek.

Ha virágkötő vagy, külön macera virágcsokrot adni ajándékba. Á száksz. Elvárások elvárások hátán. Izzasztó.

Mai bejegyzésemben mégis egy olyan csokrot mutatnék be, amit egy virágkötő készített. Érzelmei kimatatása, vagy meglepés céljábúl, avvagy magamegmutatás ügyében...

Rég volt.

Na mindegy íme egy kicsit szúrós, mégis csodaszép őszi csokor, amit egyszer én kaptam.

ALAPSZABÁLY: Férfiaknak is lehet csokrot kötni, akár kerek csokrot is (lásd!), csak megfelelő férfi kell hozzá...

Kerek csokorról beszélünk amely fő alkotói a Krizantém, a Rózsa, az Iringó, rozsda színű Hortenzia, és a Kövirózsa. Bogyók, és levelek egészítik még ki a kompozíciót.

Kerek csokrot kötni igazi "technikás" dolog. Csak akkor maradnak ilyen szép rendben a növények, amennyiben spirál formában kötjük a fránya száraikat. Spirálban, még akkor is ha más-más növénynek, más-más szárszerkezete is van, és ezek maximálisan nem szeretnének spirálban egymáshoz símulni.

A kövirózsafejeket minimum 1,2 mm vastag virágkötődrótra erősítjük, úgy maradnak meg íly peckesen. 

Virágaszalononként változik az, hogy milyen profi módon, és milyen esztétikai érzékkel rakják össze a kerek csokrokat. Van ahol már három szál rózsát körberezgőzve, alákreppapírozva is (szerintük) meseszép eredményt kapnak. Van ahol belátsz a szárak közé, mert a virágokat jól eltartják egymástól..., kevesebb kiegészítő avagy zöld levél (drága is nincs is..) kell így hozzá. Van ahol a nagyfejű gerbera rulez...

Egy igazi, tömött, formás felületű kerek csokor drága mulatság. Eszi a növényeket (pl. a fenti csokor három szál rózsája is alig látszik), viszont csudaszépen mutat egy hozzá illő vázában.

Jobb helyekről, jó sokáig.

A virágkötők kemény kaszt. Isznak. Lehet tudni, az Unicum tarol. Kukából is kötnek ha nincs más, a jobbak nem is akárhogy. Iszonyat pletykás egy csapat. És rendkívül hisznek egy-két fontos babonában.

Kedvencem az, amikor azt mondjuk -merhogy' virágkötő lennék- hogy amennyiben az első vásárló aznap férfi, akkor szép bevétel kecsegtet.

Szal' jelezvén, hogy én látogattam meg oldalamat elsőként, fel is tettem egy kommentet.

Ja FÉRFI vagyok. :)

Persze ezen kívül még sokminden igaz erre a furcsa virágkötő csapatra. Például az, hogy ahol lehet betesznek egymásnak. Ritka szemét módon tudnak egymással viselkedni. Szal' nehéz virágosként egy másikkal szakival, vagy szakinővel bármibe keveredni. (Kivéve a szerelmi életet..., azt lehet, az megy. :))

Fikázzák is keményen egymást, nemhogy egyik boltból a másikba... NEM még a boltokon belül is "jó kis véleménye lehet" egyik Mariskának a másikról.

Senki se járjon virágboltba!

Veszélyes!

Virágos, dekós blogba kezdek. Remélem élete majd hosszú lesz, és olyasmiket pakolhatok majd fel ide, ami nem csak nekem lészen naplóm, hanem az erre járó-kelőket is izgalomba hozhatja.
Csokrok, növénykompozíciók, "ésatöbbik" amiket én, kedvesem, miketten, vagy ékszerdoboz virágüzletünk elkövet.

Ilyesmi.

Elsőként tisztázandó, hogy a headline-ban Flamingóvirágok (Anthurium), láthatók. És tényleg. Aranyozva. Aranyfüsttel, ahogyan kell. Kézzel. Flittereken, gyöngyökön drótra eresztve. Megakattant esküvői csokornak követtem el annó őket.

Ölég diláx mi?

Nincs benne sokminden, organzával bevont fiolák, amelyek élve tartják az amúgy is rendkívül tartós csokoládészínű virágokat, arany dekordrót, amelyeket arany gyöngyök és flitterek csillognak, a végén pedig (na ez pont nincs e képen, egy karikában végződik, amit a menyasszony csak úgy hetykén, az ujjára helyez. És igen erről lógnak a kb 12 cent átmérőjű fejek. Aranyozva. Aranyfüsttel.

Huszonegyedikszázad nemde? :)